Inspiration #2 (WARNING; SO MANY PICTURES! )

,,Te, hallod, ez most azt mondta, hogy kicsi a fejünk? "

Mégmindig hero vagyok, éss egyébként már megint. Tegnap teljesen önszorgalomból és külső befolyás nélkül ( na jó, a karó TZ befolyásolt :D) elmentem nagybátyámhoz matekozni, és mivel ő egy rabszolgahajcsár kiborg,  megoldatta velem a fél munkafüzetet minimum, szóval elvileg most tudom mi merre hány méter. (elvileg. gyakorlatilag már nem emlékszem rá, de majd otthon átnézem a lapokat :D)
Hazafele pedig sikeresen szarfossá cukorsziruppá áztam, és szerintem jól meg is fáztam (és még rímelek is, dejó!), mert fáj a torkom, és nagyon fázok egész nap. Üdvözöllek május, de komolyan, 14°, szórakozol? menj haza, részeg vagy
Holnap pedig Pest, meg Siseeeen, de hiába voltam odamegvissza érte, tegnap belehallgattam újra, és eeeewww... na mindegy, nosztalgiázok! :D Egyébként nincs sok kedvem hozzá, de már Viksut is elrángattam, szóval nem mondom azt, hogy bocsmégse :'d
Amúgy fogalmam sincs, hogy most minek blogolok, mert kábé semmi mondanivalóm nincsen, nem is volt, csak matek helyett az infóban kockul a kilenccéperegy, és hát mitcsináljak, meg most annyira tetszik a dizi, hogy élvezem, ha írogathatok :DDD (nem mintha írás közben látnám, de nem az a lényeg:D)

Egyébként a roppant értelmes és magasröptű mondat (amin csupán fél órát sírtam) tegnap, konverzáció órán hangzott el, mikor két német cserediák megtisztelte felettébb érdekfeszítő óránkat jelenlétével, hogy beszélgessenek velünk meg ilyesmi. Hát, nekünk nem annyira jött át, mint azt a mellékelt ábra is mutatja :ddd Amúgy azt mondták, hogy 'kicsi a csoportunk', nem azt, hogy kicsi a fejünk, de nembaaaj :ddd

私輪姫です。☆

(hát nem édesek? ;; gyaru menyegzőő ♥)

Aktuális szívfájdalmam; a nagybátyámnak júniusban lesz ez esküvője, de a menyasszonyjelölt nem hogy nem akar koszorúslányt (vagy csak engem nem akar koszorúslánynak(fél, hogy szebb leszek! hah!)), és még csak nem is engedi hogy segítsek az öltözködésnél, vagy, hogy úgy egyáltalán részt vegyek bármiben is. :( Oké, nagybátyóval elég fura a kapcsolatom, de azért nem kell ám kihagyni mindenből, igen is hasznos vagyok! ˇ^ˇ Szóval eldöntöttem, hogy bosszúból én leszek a szebb, hah! De amúgy a meghívó nagyon szép, úgyhogy kérettem külön magamnak is egyet. Ilyen kis csillogós, meg minden, aranyos.
Aztánő.. Ja igen, megint nem sikerül, csak 3 napot iskolába járni, hát így megy ez, na de most legalább igazoltan, és okkal; a Sportkórházban voltam a Táncművészeti miatt, és hivatalosan is alkalmasnak találtak, szóval egyelőre minden oké (de nem kiabálom el, szóval le is kopogtam gyors). Wuhú, new life, jövööök!
De azért így furcsa belegondolni. Hogy, ezek az utolsó hónapok, hogy suli után ide jövök haza. Hogy szeptembertől már nem lesz, hogy csak úgy ráírok a régi osztálytársakra, évfolyamtársakra, hogy igyunk meg egy limonádét a Manuelben, vagy szaladjon már le nekem egy könyvvel, mert épp arra megyek. Igaz, amíg kolis voltam se volt ilyen, de onnan jobbára egy óra alatt haza tudtam jutni, ha nagyon akartam, meg hát, addig itt volt a haza. Erre a gondolatra most görcsbe rándult a gyomrom, de a mai nap után én már nem lepődök meg ezen.:) Rendesen elsírtam magam a SZJG búcsúzkodós részén, mert az is eszembe jutott, hogy  június közepén én a mostani osztályomtól is (♥) búcsúzkodom, nyár végén meg lényegében mindentől, ami eddig a megszokottat, az otthont jelentette. Na de ne beszéljek már múlt időben, addig még maradt hátra pár hetem, meg egykéthárom hónapom, és igyekszem majd felejthetetlenné tenni (és lehetőleg nem a tavalyihoz hasonló mennyiségű spontán sírógörcsökkel, hogy deeeééénszeherehetleheeektitekeheeeet). És furcsa lesz, és nehéz, de .. de így lesz jobb. Mindenkinek. Jó, a szüleimnek tuti nem, de nekik meg hálás vagyok, és meg is hálálom, még ha csak évek múlva lesz is gyümölcse, de látni fogják, hogy volt értelme elengedni ezen az úton, és támogatni. Egyébként pedig szeretettel várom egy szadista, Kinga-szerű minidiktátor jelentkezését személyi rabszolgahajcsár állásra, amit szeptembertől kezdve öt éven át kéne betölteni. Nem mondom, hogy kifizetődő, de vicces vagyok. :D 

-
and there are many things that i'd like to say but i don't know how. 

It won’t be easy but I won’t give up

this might sound cliché, and i'm scared of my dreams right now. but i know, i feel deep in my heart, that this is My way that i have to walk on. Just pay attention on me, and i'll show y'all that nega jeil jal naga!
So, igen. Utólag közlöm, mintha bárkit érdekelne, hogy néhány helyen voltam felvételizni, hogy jövőre másik középiskolában kezdhessek Budapesten. Az egyetlen, ami lényeges; felvettek a Táncművészetibe (is). És büszke vagyok magamra ezért. Nehéz lesz, mindenkinek nehéz lesz, de meg fogom csinálni, és mindenki látni fogja, hogy mire vagyok képes.
Egyébként pedig élem az életemet, már egy hónap sincsen hátra a suliból, és ennek rettenetesen örülök. Egyre szabadabbnak érzem magam, és egyre biztosabbnak, még akkor is, ha még a saját szüleim is kételkednek bennem. Csak figyeljetek. Hiányozni fognak a mostani osztálytársaim is, a hülyeségeikkel együtt, még ha most sokszor másképp érzem is. Mostanában sokszor gondolok arra, hogy milyen jó lett volna végigvinni ezt az ..5?..4? évet velük, ha mondjuk magam választottam volna az iskolát. De ez nincs így, és mostmár arra kell figyelnem, hogy abban lehessek a legjobb, amit magamnak választottam. Mert átlagosak között jó vagyok. Jók között is jó vagyok. De a legjobbak közül is a legjobbnak kell lennem, és ez az egyetlen, ami mostantól számít.

Let me take you to Chanel, cuz you look like hell!

Igen, megint 'haul'-poszt, és ehhez kapcsolódva, mivel rosszindulatú megjegyzéseket és pletykákat hallok vissza folyamatosan ezzel kapcsolatban, le szeretném tisztázni (nem mintha bárkinek bármi köze lenne hozzá), hogy a ruhák nagy részét leértékelve veszem/veszik nekem a szüleim, vagy nagyon jó áron, ha egyik sem, akkor meg különlegesek; éppen ezért írom oda ÁLTALÁBAN az árukat, és hogy hol vettem őket, hátha valaki más is szeretne ilyet, vagy hasonlót! Nem, ismétlem; NEM azért, hogy 'menőzzek' vele, vagy mert , idézem, ' gazdag, sznob picsa ' vagyok. Sem gazdag, sem sznob, csak szeretek öltözködni, és szerintem mindenki arra költi azt a pénzt, amit kap amire szeretné. Én sem szólok be ha te mondjuk veszel magadnak egy ötvennyolcadik plüssunikornist, mert éppen azt szereted.

Erről többet nem is szeretnék mondani, és akkor most jöjjenek a mai szerzemények:) : 

A bőrkabátot már régebben vettük a C&A-ban, mert nem volt tavaszi kabátom, és már nagyon kellett egy:)

A többi pedig mostani, érdemes benézni a Tally Weijl-be, rengeteg klassz ruci van leértékelve; én a nadrágot kaptam ott, és 9000 forint helyett volt 3700 :)

A szoknya és az amerikakapitány fehérneműgarnitúra pedig New Yorkeres, fehérneműkből szintén leárazás van, ezen kívül vettünk is még jónéhányat (igaz ezt pont nem, de ez nagyon tetszett:D), ezenfelül pedig a szokásos árak, de szerintem most igazán jó tavaszi dolgok vannak, szóval a helyetekben én ott is körülnéznék, főleg színes, lezser ingek meg trikók terén, mindenképp beszerzendő tavaszra/nyárra.:)

Tegnap megnéztem a Twilightot, aztán a Hajnalhasadás I-II-t, és csak utána szóltak, hogy amúgy ugye tudom, hogy időrendben nem így következnek a részek, és kihagytam kettőt? :D Hát, nem tudtam, de nincsen túl bonyolult története, így is tökéletesen érthetőek voltak :D Mindenesetre, ma bepótlom a kihagyott két részt. Ó, igen, tudom, tudom, csalódás, pont én, pont az Alkonyatot, amit eddig fikáztam, de hát tényleg nem rossz, és engem az sem zavart, hogy Edward csillámvámpír, hiába volt röhejes.:D Én is örülnék ha gyémántbőröm lenne, ne vicceljünk már.:D

ezeket a lökötteket meg kezdem egyre jobban megszeretni :D

kisses&hugs bitchz ♥